Blog

5969233657083

Sérti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásait a Szociális Konzultáció 2011 keretében végzett adatkezelés, mert nem biztosítja az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát (…) A beérkezett kérdőívek személyes adattartalmát ezért törölni kell (az MTI-ben megjelent közlemény itt; Jóri András, adatvédelmi biztos állásfoglalása pedig itt olvasható el).

Hogy is van ez?

Szijjártó Péter minderre június 7-én úgy reagált, hogy ők egyeztettek az ombudsmannal, és akkor nem hangzott el kifogás, ezért úgy véli, hogy Jóri Andrást személyes karrierjének féltése mozgatta állásfoglalása meghozatalakor (szerinte azért mozgatták az ombudsmant személyes okok, mert az új alaptörvény négy helyett csak egy biztost említ és Jóri András nem biztos az állásában). A fő probléma itt nem az, hogy történt-e egyeztetés a szociális konzultációs kérdőívek kiküldése előtt; a teljes igazságot csak a résztvevők tudhatják, akik közül egynek minimum nem érdeke, hogy ez kiderüljön. Ugyanakkor a reakció egy nyilvánvaló aggályra (miszerint a válaszadók könnyen beazonosíthatóak, így elvész az anonimitás) megkérdőjelezhető, ráadásul még értelmetlen is. Természetesen arra semmi szükség, hogy a kormány beismerje, hibázott. Az is kétségtelen azonban a nyilvánvaló személyeskedő hangnem helyett sokkal elegánsabb lett volna egy olyan megoldás, hogy például kifejezik egyet nem értésüket a döntéssel, vagy higgadtan kritizálják Jóri érvelését.

Hungary under attack?

Az ellensúlyok, a szabad bírálatok ilyen jellegű ignorálása, illetve leépítése a hatalomnak is rendkívül sokat árthat. Míg a pártokkal és alapvetően a politikai elittel szemben általánosan alacsony a lakosság bizalma, az olyan független intézmények iránt, mint az ombudsmanoké, vagy az Alkotmánybíróságé viszonylag magas, vagy éppen az élmezőnybe tartozik. Egy ilyen kérdésben márpedig a választók nagy része vélhetően inkább bízik az adatvédelmi biztosban, mint egy politikusban, ami összességében ahhoz vezethet, hogy az állampolgárok kevésbé szívesen kerülnek interakcióba az állammal, tehát a beazonosításra alkalmas kérdőíveket is kevésbé szívesen küldik vissza. Magyarul, a független ellenőrző intézmények fokozatos lebontása, illetve felpuhítása, bár a kabinet rövidtávú érdekeit tekintve kedvező lépés, paradox módon mégis csorbítja a végrehajtó hatalom hitelét, hiszen döntéseinek helyességét csak ő állítja, így az állampolgár puszta „hitén” múlik, hogy mindezt el is fogadja-e.

 

Szóljon hozzá

You must be logged into post a comment.